Az elején szinte minden nap volt valami apró történetkém, amit ide lerögzíthettem. Talán most is akadna csak egyszerűen nem érdekel, nem a blog.. nem az internet, SEMMI. Talán majd elmúlik, vagy mégjobban érvényesülni fog, és az életemet befolyásolja. A változtatás nem csak rajtam múlana. Vannak problémáim, és haza jövök és megkérdezi apa hogy mi a baj, elmondom és úgyis az a válasz, hogy ez a dolgod.. nincs más dolgod.. nincs igazad. Többet nem mondom én el itthon semmi, inkább megtartom magam, később kimegyek elmondom Fidónak, vagy ez bizonyos személnyek iskolába :). Aztán itt van ez a dolog hogy tanulás, szórakozás. Nem én vagyok az egyetlen kamasz, aki tudja egyesztetni a bulizást a tanulással, vagyis tudná, ha adnának neki rá esélyt. :S Soha nem vártam el, hogy mindenhéten elmehessek, de azért havonta egyzser olyan jó lenne ^^ :/. Talán minden más lenne, közelebb kerülnék a lányokhoz és én is tudnék mesélni sztorikat, nem én lennék az aki csak meghallgatja őket ( semmi bajom nincs ezzel, szívesen megteszem), talán jobb tanácsokat tudnék adni, lenne tapasztlatom. Soha nem állítottam haza részegen, és nem is én vagyok a legszarabb tanulnó. NEM ÉRTEM !!! :( ahhhjj :'(

nem kell engem sajnálni, csak ez így ritka SZ.A.R. :/ naa pusz'pá!